Határon átívelő kapcsolatok építése informatikai tudás alkalmazásával

2011. június 28.

Dr. Mlinarics József előadása
(MATISZ – Magyar Tartalomipari Szövetség)

 

Bevezető

Mlinarics József előadása kezdetén megjegyezte, hogy a Magyar Tartalomipari Szövetségnek (MATISZ), mintegy 20 éves fennállása alatt nem először kellett szembenéznie különféle válság jellegű, vagy válsághelyzetekkel, azok kezelésével, hiszen minden egyes változás – például a kormányváltás – új helyzetet jelent, amelyhez alkalmazkodni kell. A MATISZ tagjai is kerülnek néha olyan helyzetbe, hogy stratégiájuk újragondolására kényszerülnek.  Emlékeztetett a dotkom lufit követő válságra, amely alapjaiban változtatta meg a tartalomszolgáltató szakmát.

A szervezeteket motivációik szerint három kategóriába sorolta: ezek az érték/küldetés alapú (civilek), tőke alapú (piaci cégek) és hatalom alapú (politikai) szervezetek, de ezek nem egymástól függetlenül működő motivációk, hiszen például belátható, hogy tőke minden cél megvalósításához szükséges.

Az állam és a civilek együttműködése kapcsán megjegyezte, hogy bár a civilek sokszor hatékonyabbnak bizonyulnak, mint az állam, nehéz involválódni stratégiaalkotásban és nehéz átvállalni feladatokat az közpolitikai szervezetektől, főleg úgy, hogy az átvállalt feladatokhoz forrás is társuljon.

A MATISZ esetében követendő példaként, lehetőségként említette az informatikai mentorképzést (a digitális írástudás terjesztésének érdekében), a “digitális közmunkát”, avagy a közösség számára hasznos digitális munkát, a digitális tartalomellenőrzést. Ugyancsak a délvidéki civil szervezetek képviselői figyelmébe ajánlotta az e-közigazgatás kiépítésében való közreműködést, tesztelést, minősítést, honlapok és szolgáltatások ügyfél- és felhasználóbarát szempontú tesztelését. Mlinarics József felajánlotta, hogy a MATISZ hajlandó kedvező feltételekkel átadni határon túli magyar szervezetek részére a fentiekkel kapcsolatos tapasztalatait, know-how-ját, amennyiben egy részt vevő civil szervezet szeretne ilyen témában dolgozni a saját környezetében, hiszen például az informatikai mentorálashoz a mentorált kulturális hátterének ismerete mellett olyan módszertan alkalmazására is ki kell térnie, amely elemei gyorsítják a tanulást.

A MATISZ honlapján, illetve a palyazatok.hu oldalon elérhetőek az aktuális pályázatok.

 

A pályázatok és a digitálissá alakuló világrend a válság idején

A válság kapcsán megváltoznak a korábban bebetonozott csatornák és egy olyan új világ jön létre, amelyben a fogyasztási és az üzleti modellek megváltoznak, mindenki hozzáférhet ezekhez a globalizáció hatására. Ugyanakkor, aki nem rendelkezik a megfelelő mértékű digitális írástudással, kiszorul ebből az új rendszerből.

Az előadó kiemelte, hogy rossz megközelítés az, ha a pályázatokhoz alkotunk stratégiát, abból kell kiindulni, hogy mi az, amire a civil szervezet képes, mi az, amit meg akar valósítani, mi az, amit el kell adni. A pályázatok világa viszont sokszor a felesleges adminisztrációval a lényegi eredmények elérésétől vonják el az erőforrásokat.

Az EU2020 Stratégia kapcsán elmondta, hogy a bizottsági stratégiák koncepcionális kérdése, hogy a tagállamok, polgárok érdekei helyett a versenytársakra (USA, Kína, Japán) figyel-e az adott stratégia. Az erőforrások nem úgy kerülnek elosztásra, hogy az EU-n belül egységként működjenek. A stratégiák, azok fogalmainak, céljainak ismerete viszont fontos, hiszen előnyt jelent az értékalapú szervezetek számára a kormányzattal folytatott kommunikációban más szereplőkhöz képest.

Az EU2020-nak kiemelt zászlóshajó programja az Új készségek és munkahelyek menetrendje, mely a foglalkoztatás növelése érdekében az átalakuló világban nélkülözhetetlen képességek elsajátítását tűzte ki célul a munkavállalók elé, melyeknek része a digitális írástudás.  A fő probléma ezzel kapcsolatban az, hogy a digitális műveltséget, médiaműveltséget megalapozó alapkompetenciák hiányoznak, miközben a globális világban akkor lesz látható az egyén, vagy a szervezet, ha digitális nyomot hagy, a globális világban az interneten, a Facebookon, a blogokon működnek a kapcsolatok.

Magyarországon megvalósult a FIP (Foglalkoztatási Információs Pont) projekt, mely a munkaügyi központok szolgáltatásait tette elérhetővé a teleházakban, az azokkal való együttműködés segítségével. Ez például egy olyan projekt, amelybe a civil szervezeteknek érdemes bekapcsolódnia.

A válság hatása a munkaerőpiacra többek között az, hogy visszaesnek a munkáltatók igényei, viszont a forráshiányos civil szervezetek számára a válság kedvezőbb alkupozíciót kínál a programok megvalósításának költségei szempontjából (például számítógép bérlési lehetőség vásárlás helyett).

 

Területi együttműködések és európai kezdeményezések

Az Interreg/ICT (infokommunikációs) pályázatok kapcsán, azok likviditásigénye, valamint alacsony finanszírozási százaléka miatt Mlinarics József nem a közvetlen pályázást, hanem alvállalkozóként való közreműködést javasolta, hiszen témájában ezek gyakran kitűnő kezdeményezések, azonban finanszírozási nehézségeket hordoznak magukban.

A CIP (Versenyképesség és innováció) programok szintén magas önrészt igényelnek, azonban témáik miatt érdekesek lehetnek, ha speciális K+F, vagy innováció igényű programokkal rendelkezik a civil szervezet.

A Leonardo oktatási közösségi kezdeményezés szakmai képzési együttműködést teremt az azonos szakmában dolgozók és a képzettséget adó intézmények között, amelyet a MATISZ már gyakran kihasznál, főleg abban az esetben, ha Magyarországon nem gördülékeny az együttműködés.

2013-tól a kultúra erősebben kerül támogatásra az EU költségvetésben, így készülni kell a nemzetiségi, vagy összkulturális, tematikus programok szervezésére, például Tirolban ezekre már sok példa van és ezek turisztikai hatása is jelentős.

 

Kérdések és válaszok

Kérdésre válaszolva Mlinarics József elmondta, hogy a Kárpát-medence gazdasági hálózatának kialakítása prioritás az Új Széchenyi Tervben, amelybe érdemes lenne bekapcsolódni a határon túli magyar szervezeteknek, első körben felmérések készítésével, aztán szakmai munkával, például a digitális írástudás terjesztésével. Ez hozzájárul nem csak ahhoz, hogy a tapasztalatcsere élénküljön, hanem a vidék megtartó erejéhez is.

Az előadó javasolta, hogy a helyi nemzetiségi civil szervezetek fordítsanak humán erőforrást arra, hogy a pályázatokat folyamatosan figyeljék akár közösen, akár külön-külön és közösen alkossanak egyfajta „katonai alakulatot”, akik forrásokat szereznek és megosztják egymással a jó gyakorlatokat.

Fontos, hogy a civilek ne csak a helyi kormányra alapozzanak, hanem máshol (például piaci szektorban, közműveknél) is keressenek olyan piaci réseket (például ügysegélyezés kapcsán), amelyekben szolgáltatást tudnak nyújtani.